Az obscuro szó nyelvünkben a fény vagy a világosság hiányára utal, amely egy belső térben vagy helyen uralkodik. Meg kell jegyezni, hogy az obscuro szó helyett gyakrabban használják az obscuro szót a b nélküli sötétre, bár mindkét javaslatnál ugyanazt értik: a fény vagy a világosság hiányát. Ez a szoba nagyon sötét, javaslom, hogy adjon hozzá általános világítást. Ilyenkor már nagyon sötét az utca, légy óvatos, amikor kimész.
A sötét helyeken tehát kevés a megvilágítás, a fény forrása, és ez megnehezíti ott a látást, éppúgy, mint éjszaka, amelyet éppen a fény hiánya jellemez. Az emberek és az állatok az evolúció során fizikailag alkalmazkodtak a fényhiányhoz, ezért a szem pupillái sötétség esetén kitágulnak, megkönnyítve a fény nagyobb mértékű bejutását a szembe.
Az emberekkel és a színekkel kapcsolatban is gyakran használjuk ezt a szót. Ha például valakiről azt mondják, hogy sötét, az azt jelenti, hogy jellemző rá, hogy ismert a származása, vagy hogy állandóan rejteget valamit. Ami pedig a színeket illeti, a fekete az a szín, amelyet a köznyelv a sötétséggel társít.
Eközben sötétségnek nevezzük a látható fény hiányát, vagy azt, ami az emberi szem számára látható.
A szó, amellyel közvetlenül szemben áll, a fény, amely helyesen a sok fény jelenlétére utal.
Másrészt a sötét szónak az irodalmi művekben, különösen a költészetben és a művészet területén is széles körben elterjedt metaforikus használata van, olyan hangulatok jelölésére, mint a depresszió, a szomorúság, a szorongás, a magány, sőt a gonoszság. Ennek oka alapvetően az a negatív érzelmi hatás, amelyet a fényhiány gyakorol a legtöbb emberre.
Legutóbbi hozzászólások