Cél: A délkelet-ázsiai országok szemészeti szolgáltatási profiljának 2015-ös állapotát összehasonlítottuk a 2010-es adatokkal, hogy meghatározzuk az Egészségügyi Világszervezet 2019-es globális cselekvési tervének megvalósítására való felkészültség állapotát.

Módszerek: Az információkat a Nemzetközi Vakmegelőzési Ügynökség (International Agency for Prevention of Blindness) országos székeiből és a közelmúltban a PubMedben hivatkozott cikkekből gyűjtöttük. Az adatok a következőkre terjedtek ki: a vakság és a gyengénlátás előfordulása, a nemzeti szemegészségügyi politika, a szemegészségügyi kiadások, a nemzetközi nem kormányzati szervezetek jelenléte, a szemegészségügyi személyzet sűrűsége, valamint a szürkehályogműtétek aránya és lefedettsége. Az utóbbi két kulcsfontosságú paramétert a 2010-es év adataival hasonlították össze.

Eredmények: A 11 országszékből tíz osztotta meg az információkat, és 28 PubMed-referenciával ellátott publikációt értékeltek. A vakság előfordulási gyakorisága Bhutánban volt a legalacsonyabb és Kelet-Timorban a legmagasabb. A szürkehályogműtétek aránya Indiában és Srí Lankán volt magas. A szürkehályog műtéti lefedettség Thaiföldön és Srí Lankán volt magas. Annak ellenére, hogy a szemészek száma minden országban (Kelet-Timor kivételével) nőtt, a 10 országból csak 4-ben (Bhután, India, Maldív-szigetek és Thaiföld) volt megfelelő az arány (1:100 000), de ez az egyenlőtlen város-vidék megoszlás miatt nem sok előnyt jelentett.

Leave a comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.