A kísérő tanulmányban leírt átfogó megközelítést itt szarvasmarha szérumalbumin (BSA) koncentrált sóoldatának 23Na jelével és Na(+)-terhelt élesztősejtek sűrű szuszpenziójának intracelluláris (Nai) 23Na rezonanciájával illusztráljuk. Az utóbbit az extracelluláris rezonanciától frekvenciaeltolódási reagensekkel különböztetjük meg. Megállapítottuk, hogy a Nai jel megfelel a Na+ ionok egyetlen hatékony populációjának, amely egyetlen c-típusú spektrumot mutat. Ez annak ellenére igaz, hogy az élesztő protoplazma túl nagy és túlságosan kompartmentális ahhoz, hogy egy adott Na+ ion teljes egészében mintát vegyen a releváns NMR időskálán. Eredményeink egyértelműen azt mutatják, hogy a transzverzális mágnesezettség bomlása mellett a longitudinális mágnesezettség helyreállása is biexponenciális. Ez szükséges a c típusú spektrumhoz, de eddig nem gyakran detektálták. A Nai-rezonancia relaxációs sebességállandóinak hőmérsékletfüggése nem áll összhangban sem egy egyszerű Debye-folyammal, sem egy diszkrét, két helyet összekötő cseremechanizmussal a gyors határon. Az adatokat a Nai magok által érzékelt elektromos térgradiensek fluktuációjára a korrelációs idők aszimmetrikus folytonos eloszlásával illesztettük. A 44%-os (w/w) BSA-oldatban lévő Na+ analóg eloszlásfüggvénye meglehetősen hasonló a Nai-éhoz ugyanazon a hőmérsékleten. Ez arra utal, hogy bár a Nai-ionok makromolekuláris környezete meglehetősen zsúfolt, ugyanakkor meglehetősen kis térbeli skálán izotróp. A relaxációs adatok illesztéséből kapott korrelációs időeloszlási függvényt is felhasználhatjuk a relaxometriás görbe kiszámításához. Ez azért hasznos, mert a kísérleti 23Na relaxometria nehézkes. A számított görbe ésszerű modellje lehet a többnyire extracelluláris 23Na-rezonanciának, amellyel in vivo találkozunk.

Leave a comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.